Jegyzőkönyv

a moldvai csángó szervezetek 2011. június 9-én,

a Szeret-Klézse Alapítvány székhelyén tartott tanácskozásról

Jelen vannak a jelenléti íven szereplő személyek és szervezetek.

-Lőrinc Cselesztin – Csángó Rádió, Csíkfalu

-Duma Daniel –Szeret-Klézse Alapítvány tanára, Klézse

-Antal János –Farófalvi Phoenix Egyesület vezetője, Forrófalva

-Halász Péter – a Honismereti Szövetség tisztletbeli elnöke, Gyimesközéplok

-Gara Katalin – Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Kisebbségi Jogi Főosztály, Budapest

-Gergely István – Csíksomlyó

- Dr. Kató Gyula – Moldvai Csángó-Magyarak Szövetsége, Klézse

- Deáky András – ny. iskolaigazgató, turisztikai vállalkozó, a Szeret-Klézse Alapítvány kuratórium tagja, Gyimesbükk

-Duma András - Szeret-Klézse Alapítvány elnöke, Klézse

- Harangozó Imre – az Ipolyi Arnold Népfőiskola elnöke, Újkígyós

-Czencz József – Budapest

- Angyal-Esze Katalin, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának külpolitikai elemzője, Budapest

- Dr. Márton -John Bernadett Valéria, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának főosztályvezető-helyettese, Budapest

Előadást küldtek:

-Burus-Siklódi Botond – a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke

-Tampu Szetlián- a Lakatos Demeter Csángómagyar Kultúrális Egyesület elnöke, Budapest

- Gyöngyössy Lajos -  a Keresztszülők Egyesületének alapítója, Budapest

- Borbáth Erzsébet –a Domokos Pál Péter Alapítvány elnöke, Csíkszentmárton

- Bogdán Tibor –Csángó Koordinációs iroda elnöke, Budapest

Magánszemélyek, megfigyelők.

-Istók György –az MCSMSZ aktív tagja

-Benke Pável -  az RMDSZ Bákó megyei szervezetének volt elnöke

-Benke Paulina. – Magyar hagyományakat oktató tanár, Somoska.

A szóban elhangzott és írásban eljuttatott referátumokban megfogalmazott javaslatok összegzése  szerint a jelenlévők szervezetek képviselői egyetértettek és megállapodtak a következőkben.

1. A moldvai csángók kultúrájának különös értéke, hogy benne szervesen összekapcsolódnak a keresztény és a kereszténység előtti kultúrális hagyományok, továbbá hogy a térség sajátos műveltsége a magyar – román békés együttélés lehetőségét példázza.

Az oktatás és a nevelés témakörben

2. Helyes és kívánatos, hogy Moldvában több szervezet foglalkozik a csángók anyanyelvi oktatásával. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a csángók anyanyelvi oktatásának jelenlegi formáját a teljeskörű anyanyelvi oktatás felé tett első lépésnek lehet tekinteni. A hatékonyság növelése érdekében fontos az oktatás és a nevelés színvonalának rendszeres felmérése, kiértékelése,.
3. Az anyanyelvű tanításban résztvevő gyermekek oktatása során a csángó civil szervezeteknek törekedniük kell arra, hogy a szülők felvilágosításával, népfőiskolai keretek közötti tájékoztatásával mielőbb helyreálljon Moldvában a magyar nyelv korábbi elfogadottsága.
4. A tanácskozás résztvevői fontosnak tartják a keresztszülőkkel kialakított gyümölcsöző kapcsolatok mellett a magyarországi és erdélyi családokkal megvalósuló gyermek–gyermek kapcsolatok minél szélesebb körű  megvalósítását.
5. Az anyanyelv oktatása során súlyt kell helyezni a magyar liturgikus nyelv minél alaposabb elsajátítására. Az iskolai és az iskolán kívüli anyanyelvi oktatás szervezése során elsősorban a moldvai csángó, másodsorban az erdélyi származású pedagógusokat kell előnyben részesíteni. Fontosnak továbbá, hogy a magyar állam a moldvai csángókat is. népfőiskolai programjába illessze.

Ügyrendi javaslatok

6. A tanácskozás során fontos javaslatok hangzottak el a Csángó Tanács ügyrendjének kidolgozására vonatkozóan, mint
   • hiteles témavezetők szükségessége, akik a lakossággal rendszeresen tartják a kaopcsolatot;
   • a különböző témákban határidők kitűzése és betartatása;
   • a Csángó Tanács munkájáról való folymatos tájékoztatás az interneten és minden lehetséges médiában;
   • szponzorok, támogatók felkutatásának fontossága;
   • a moldvai csángó szervezetek egyenjoguságon alapuló együttműködése nélkülözhetetlen a Csángó Cselekvési Terv megvalósításához;.
7. Az egymással együttműködö csángó szervezetek közös képviseletét Gergely István (Tiszti) látja el, az egy éven belül kijelölt szakreterületek szerinti felelősökkel együttműködve.
8. A Csángó Tanács lehetőséget nyújt arra, hogy a szervezetek mellett magánszemélyek is bekapcsolódjanak munkájába, és tanácskozási joggal résztvehessenek összejöveteleiken.

Vallás és hitélet 

9. Általánossá kell tenni a Jászvásári Egyházmegye vezetése által nyújtott lehetőséget, amely az európai normáknak megfelelve lehetővé teszi magyarországi és erdélyi látogatókkal érkező katolikus papok csángó falvak templomaiban való misézését.
10. A moldvai csángó szervezetek küldjenek közösen aláírt levelet a Jászvásári Püspökségnek, amiben tájékoztatást kérnek, mik a terveik hazatérésük után az anyanyelvű misézés megvalósítása érdekében  Magyarországra küldött papokkal?
11. Törekedni kell arra, hogy a Csángó Rádióban rendszeresen hallgatható legyen magyar nyelvű szentmise, s át kell venni az Erdélyi Mária Rádió vallásos műsorait.

Kapcsolatok

12. A tanácskozás résztvevői fontosnak tartják a keresztszülőkkel kialakított gyümölcsöző kapcsolatok mellett a magyarországi és erdélyi családok között megvalósuló gyermek–gyermek barátságok minél szélesebb körű megteremtését..
13. A moldvai csángó szervezetek egy éven belül alakítsanak ki legalább egy magyarországi szervezettel olyan kapcsolatot, aminek keretében humanuitárius, kultúrális és gazdasági együttműködések alakíthatók ki. Példa erre a Csángó Tanács valamint a Lakatos Demeter Csángómagyar Kultúrális Egyesület, az Ipolyi Arnold Népfőiskola, a Romaniai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Domokos Pál Péter Alapítvány. között már működő kapcsolat.
14. Magyarországi és erdélyi civil szervezetek segítségével el kell érni, hogy a Kárpát-medencén belüli iskolai oktatásban a diákság, és általában a magyar társadalom hiteles és hatékony tájékoztatást kapjon a moldvai csángók helyzetéről és kultúrájáról.