A moldvai magyarok életfája
(375-2009)

375 körül - A hsziungnuk, illetve ázsiai hunok, a Kr. e. III. század végétől a Kr. u. IV. századig a Belső-Ázsia nagy részét ellenőrzésük alatt tartó nomád törzsszövetség vezető népe voltak. A legelfogadottabb nézet szerint a hsziungnuk voltak a későbbi hunok (azaz a közép-ázsiai és európai hunok) ősei.

670 körül - Ekörül a Fekete tengertől északra levő sztyeppén nagy változások történtek. Felbomlott az onogur-bolgár birodalom, a magyarok benyomultak az elhagyott területükre. Az Etelközben délen a Szeret folyó volt a határ széle.

896 után -  A IX. században a mai Moldva területe a magyar honfoglalás előtti Etelköz része volt. Feltehető, hogy a magyar honfoglalás után a területen határőrzőként hagyott magyarok alkották a későbbi moldvai magyarok egy részét.

1071 - A X. század eleje és 1071 között Moldva Besenyőország része, majd 1071 és 1241 között Kunországhoz tartozott. A románokat az első dokumentumok vlachok néven említik.

1211 - II. Endre magyar király határvédelmi céllal a Keleti-Kárpátok mindkét lejtőjére német lovagrendet telepít.

1225 - A király kiűzi az országból a tőle függetlenedni próbáló lovagokat. Helyükbe a mai moldvai magyarok őseinek első csoportjaként, magyar határvédők érkeznek.

1227 - A megkeresztelkedett kunok lelki gondozása végett magyar egyházi és világi segédlettel megalakul Moldvában (az akkori Kunországban) a milkói római katolikus kun püspökség. A kun püspök tagja lesz a magyar püspöki karnak. Az új püspökség működésének biztosítása érdekében Magyarországról kanonoki kar, alsó papság, katonaság és dolgozó nép telepszik át Moldvába.

1342 - Nagy Lajos magyar király Kara Bogdánia néven szervezi vajdasággá a Kárpátoktól keletre fekvő hűbéres területeit. A Moldva elnevezés később jelenik meg.

1371 - A szereti római katolikus püspökség felállítása.

1400 körül - A Csángó személynév első előfordulása, Gorghium Chango formában.

1436 - 1460 - Fél évszázadon át több ezer, az inkvizíció által üldözött, többségében magyar nyelvű huszita érkezett Moldvába. Itt megalapítják három másik faluval együtt Husz városát, valamint a Dnyeszter partján Csöbörcsököt.

1466 - Tatros városában a huszita Németi György bevégzi a Biblia néhány részének magyar nyelvre való fordítását, amit a „Müncheni Kódex” őrzött meg.

1457-1504 - Nagy István moldvai vajda uralkodása során többször betör Erdélybe. A hadjáratok alkalmával elhurcolt magyar foglyokat Moldvába telepíti le.

1479-1493 - Báthory István erdélyi vajda kegyetlenkedései miatt a székelyek nagy számban menekülnek Moldvába.

1534-1572 - A moldvai ferences kolostoroknak Csíksomlyó ferences anyaháza adja a házfőnököt.

1562-től - Megsokasodik az Erdélyben jobbágysorsot vállalni nem akarók tömeges szökése Moldvába.

1571 - Tatros város plébánosa a Husz és Románvásár környéki több mint 2000 magyar huszitát visszatéríti a katolikus hitre.

1574-1591 - Petru Schiopu moldvai vajda kancellárja 20 000 főre teszi a moldvai magyarok számát.

1597 - Az argyesi püspökség tatárok általi feldúlása miatt Quirini püspök Bákóba költözött, innen számítható a Bákói püspökség működése.

1606 - Május 12-én kelt oklevél szerint  Movila Jeremiás vajda Szabófalvát és Berendfalvát a Seculi ortodox kolostornak ajándékozta, így magyar lakosai jobbágysorba kerültek.

1600-1606 - Movila Jeremiás vajda idejében Querini Bernárd, Moldva püspöke 1591 katolikus, többségében magyar családot talál vidéken, 10704 lélekkel, akik 15 városban és 16 faluban laknak. A lélekszámcsökkenés okát a tatárbetörések pusztításával magyarázza. Ettől kezdve 200 éven át a bákói püspöki szék a lengyelek kezébe kerül.

1607 - A marosvásárhelyi országgyűlés okirataiból: "Az elmúlt időkben az szegény országnak nagy sok ínsége és romlása miatt, főképpen Moldvában számtalan sok szegénység futott".

1612 - A szebeni országgyűlés elrendeli "Moldvára menő utak és ösvények őrzését", továbbá, hogy "ha marhástól, feleségestől innet Erdélyből az szegénység által akarna menni, el ne bocsássák, hanem megtartoztatván, ki-ki földesurának visszaadják".

1622 - Moldvát a pápa missziós területté nyilvánítja, kiveszi a magyar egyházszervezetből, s a „Propaganda de Fide” felügyelete alá rendeli.

1634- 1653 - Vasile Lupu vajda 12000 moldvai katolikus hívő számára lelki vezetőt kér Rómától.

1641 - Diodat Péter apostoli vikárius részletes jelentésben számol be a moldvai katolikus magyarok településeiről és helységenkénti lélekszámáról.

1644 - Marcus Bandinus püspök és Beke Pál jezsuita misszionárius meglátogatja a Csöbörcsökön élő magyarokat.

1646 - Marcus Bandinus 5577 római katolikust vesz számba Moldvában.

1648 - Még részletesebb Marcus Bandinusnak, Moldva apostoli adminisztrátorának egyházlátogatási körútjáról a Hitterjesztés Szent Kongregációjához küldött jelentése.

1650 - Bandinus Márk püspök, a „CODEX Bandinus” szerzőjének halála.

1671 - Szabófalva és másik öt község magyarsága a Szent Kongregációhoz írt levelében panaszolja el a misszionáriusok visszaéléseit, amelyet ha nem orvosolnak, az ortodox püspök fennhatósága alá helyezik magukat.

1680-as évek - A tatár támadások elől egész magyar falvak menekültek Moldvából Erdélybe, de aztán nagyrészük visszatért.

1706 - II. Rákóczi Ferenc fejedelem a csöbörcsöki magyarok kérésére magyarul tudó papot küldött Moldvába.

1707 - Rabutin osztrák császári generális hadai elől a Székelyföldet védő kuruc katonaság nagy része Moldvába menekül. A megtorlástól tartó nemesek is velük tartanak. Hazatérésre csak 1711-ben nyílik lehetőség.

1764 - Január 7-re virradó éjszakán a Csíkmadéfalván tanácskozásra összehívott székelyeket az osztrák császári katonaság ágyútűz alá veszi. A tömeggyilkosság túlélői, a vidék megfélemlített lakosságának egy részével Moldvába menekülnek. Kisebb hányaduk innen továbbmegy Bukovinába, ahol öt falut alapítanak, a többiek véglegesen megtelepednek a moldvai magyarok között. Közvetlenül általuk létesített legjelentősebb falvak: Csíkfalva, Frumósza, Lábnyik, Lészped, Pusztina, Szerbek.

1767 - Zöld Péter csíkdelnei plébános végigjárja a moldvai magyar településeket, és jelentés készít róluk Batthyány Ignác erdélyi püspök számára.

1781 - Zöld Péter csíkszentléleki plébános bujdosása során fölkeresi a moldvai magyarok telephelyeit. Jelentésében írja a moldvai magyarok papjaikról: „A misszionárius atyák mind olaszok, kik sem a román, sem a magyar nyelvet nem tudják beszélni, és azt a 9 magyar plébániát teljességgel nyomoroltul szolgálják”.

1782 - Csángó Magyarok első előfordulása népnévként (Zöld Péter jelentésében).

1807 - A Jászvásárban székelő osztrák konzul, Hammer jelenti Bécsbe a moldvai római katolikus plébániák adatait: 10 település 4182 családdal, 21307 lakossal.

1813 - Forrófalván megszületett Petrás Incze János minorita szerzetes, Pusztina, majd Klézse plébánosa, a csángó népdalok és hagyományok gyűjtője és közzétevője (mh. Klézse, 1886.)

1827 - Hammer utóda, Lippa konzul már 50 000 magyarról számol be.

1836 - P. Gegő Elek moldvai tanulmányútja, majd jelentése (1838) a moldvai magyar telepekről.

1844-1845 - Jerney János régész, történész kutatóútja az etelközi magyarok között.

1851 -  A moldvai egyházi schematizmus 22 plébániát sorol föl, amelyből 16-ban magyarul szolgálnak. Ugyanonnan kiderül, hogy a 22 plébánia 208 települést jelent, mivel egy plébániához több falu is tartozott.

1859 - Román statisztika szerint magyarok száma Moldvában: 37 825.

1866 - Josef Salandri, a moldvai katolikus misszió főnöke papjai szolgálatának megkönnyítésére kétnyelvű (román-magyar) katekizmust ad ki Jászvásáron.

1868 -  Imets Fülöp Jákó és Kovács Ferencz erdélyi lelkiatyák moldvai tanulmányútja.

1875 - Moldvai sematizmus szerint római katolikusok száma: 58 809 fő.

1884 - Megszűnik a Misszió és létrejön a Jászvásári Római Katolikus Püspökség.

1886 - A román kormány engedélyével Jászvásáron létrehozzák a katolikus szemináriumot, azzal a feltétellel, hogy azt a moldvai csángómagyarok elrománosításának szolgálatába állítják.

1889 - Camilli jászvásári püspök pásztorlevelében írja: „megparancsoljuk, hogy a plébániák templomaiban, a pápai pásztorlevélben előírt imádságok semmi más nyelven nem mondhatók, csak románul.”

1898 - Bukarestben megjelenik Románia Nagy Földrajzi Szótára, amelyben ez olvasható: „Bákó megye legnagyobbrészt román…, de találunk a földműves nép között régi telepeket, melyek magyar eredetűek és a mai napig megőrizték nyelvüket és vallásukat… Vannak száz és száz családot számláló helységek, ahol a lakosság egyetlen román szót sem tud kiejteni, mint Forrófalva, Klézse stb.”

1899 - Román statisztika szerint magyarok száma Moldvában: 24 276 fő.

1900 - Egyházi sematizmus szerint 64 601 római katolikus él Moldvában.

1905 - A bukaresti Román Akadémia évkönyvében megjelenik Radu Rosetti A magyarokról és a moldvai katolikus püspökségekről című értékezése. Rosetti 50-60 ezerre teszi a moldvai magyarok számát, ugyanakkor megjegyzi: „a moldvai állam létrejöttekor (1342) minden valószínűség szerint számottevő magyar népesség volt letelepedve részben a Szeret, részben a Tatros völgyében”.

1911 - Szabófalván megszületett Lakatos (László) Demeter Mitica  csángó költő (mh. 1974.).

1912 - Hivatalos román népszámlálás: 97 771 római katolikus lélek.

1914 - Született Klézsén Duma György, aki 1940-es éveinek közepétől a Magyar Népi Szövetség képviselője, a bukaresti Nemzeti Tanács egyetlen romániai magyar képviselője. Ebben az időben a Magyar Népi Szövetség elnöke Kurkó Gyárfás.

1915 - A lujzikalagori magyarok engedélyt kérnek anyanyelvük templomi használatára. Camilli püspök válasza: „A kérvényezőknek tudniuk kellene, hogy Romániában a nép nyelve román, és nem is lehet más. Saját nemzete elleni jogtalanság, és szégyen volna a saját személyére nézve, ha ebben a hazában valaki egy idegen nyelven beszélne, például magyarul”.

1929 - Domokos Pál Péter első moldvai útja.

1930 - Román statisztika szerint Moldvában a római katolikusok száma 109 953, a magyaroké: 23 894 fő.

1932 - Domokos Pál Péter második Moldvai útja (Laczkó Lászlóval).

1932 - Lükő Gábor moldvai tanulmányútjai.

1938 - Megszületett Szabófalván Perka Mihály. Később tanár lett és harcolt a magyar nyelv használatának lehetőségéért. 1985-ben létrehozta az első csángó múzeumot, és 1990-ben, a forradalom után, magyar nyelvre is tanította a magyar gyermekeket az iskolában. Egy idő után ezt a román állami és egyházi hatalom megtiltotta.

1938 - Egy helyi hirdetmény szövege: „Mi, Bákó vármegye, Ferdinánd (Újfalu) község polgármestere, Bákó megye prefektusának 1938. május 3-án kelt 7621. számú rendelete alapján a község tudomására hozzuk, hogy a községházán vagy más nyilvános helyeken nem szabad más nyelven beszélni, csak románul. A katolikus templomokban az istentiszteletet csak románul vagy latinul szabad mondani. A papoknak és a kántoroknak nem szabad az egyházi éneket más nyelven énekelni csak románul.  Mindenkit szigorúan megbüntetünk, aki ez ellen vét”.

1940 - Az öt bukovinai magyar falu lakosságával együtt több mint ezer moldvai csángómagyar is áttelepült Magyarországra, s ma Baranya megyében, elsősorban Egyházaskozár, Mekényes és Szárász településeken élnek.

1941 - Román statisztika szerint Moldvában a római katolikusok száma 9352, a magyaroké: 8523 fő.

1943 - Demse Márton 1943-ban született a Bákó megyei Somoskán (Klézse község). Székelyudvarhelyen végez tanítóképzőt, majd odahaza tanít. A Szekuritáte zaklatásai miatt később kirúgják a tanügyből, mozdonyvezető lesz, majd kitelepszik Magyarországra. Verseket és prózákat ír, több kötete jelent meg.

1946-1947 - Több, mint száz moldvai településen engedélyezik, hogy valamilyen formában (iskola, tagozat, osztály) magyar nyelvet, illetve magyar nyelven is tanulhassanak a csángó gyermekek. Ezt a lehetőséget néhány év múlva megszüntették, utolsóként lészpedi magyar iskola 1959-ig működött, itt tanított Kallós Zoltán.

1955 - Klézsén megszületett Duma-István András csángó költő, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke.

1956 - Pusztinában megszületett Nyisztor Mihályné Ilona, népdalénekes, óvónő, a pusztinai Csángó Ház jelenlegi vezetője.

1956 - Pusztinán megszületett dr. Nyisztor Tinka, a moldvai magyarok hagyományos táplálkozáskultúrájának kutatója, a pusztinai Szent István Egyesület vezetője.

1957 - Diószénban megszületett Petrás Mária népdalénekes, kerámiaművész.

1976 - Megszülettet a bákói kórházban a lujzikalagori illetőségű Gábor Felicia iró.

1977 -  Román statisztika szerint Moldvában a római katolikusok száma: 3276 fő.

1978 -  Magyarfaluban megszületett Iancu Laura író, költő, néprajzkutató.

1985 - Perka Mihály Szabófalván létrehozza az első csángómagyar néprajzi gyűjteményt, amit nevezhetünk múzeumnak is, mivel a település csángómagyar kultúráját mutatja be.

1986 - Benedek Márton, trunki születésű csángómagyar orvos (1931– 1986) rejtélyes, politikai indíttatású halálakor a háza előtti kút vize és sírja rózsaillatúvá változott.

1990. március - Sepsiszentgyörgyön megalakult a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, elsősorban a csángómagyar értelmiség kinevelése céljából.

1990. szeptember - A csíkszeredai József Attila Általános Iskolában Borbáth Erzsébet igazgató irányításával elkezdődött a csángó gyermekek rendszeres, felzárkózásukat szolgáló oktatása.

1990. szeptember 27. - Magyarországon létrejött a moldvai csángók iránt érdeklődőket és értük tenni is akarókat összefogó Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület.

1992 - Román statisztika szerint Moldvában a római katolikusok száma: 240 038, a magyaroké: 3098 fő. [az adatok változásának abnormális mértéke jól érzékelteti azok politikai hátterét]

1990-es évektől 2010-ig – Az 1990-es évek kezdetével a mai napig rengeteg moldvai magyar vándorolt ki elsősorban az újlatin nyelvű országokba, valamint a világ minden más részére. Ők a romániai népszámlálásban úgy jelennek meg, mint románok. Vallásuk szerint azonban többségük római-katolikus, a felnőttek közt sokan tudnak magyarul, de a fiatalok az adott ország nyelvét veszik át és ott telepednek le.

1991 – Több mint ezer moldvai csángó látogatott Budapestre, s találkozott a Hősök terén a Magyarországra látogató II. János Pál Pápával, valamint a Szent István Bazilikában Domokos Pál Péterrel, a csángók vándorapostolával.

1992. december - Csíkszeredában létrejött a Domokos Pál Péter Alapítvány, az Erdélyben és Magyarországon, anyanyelvükön tanuló csángó diákok támogatására.

1994 – Megkezdte működését Gyimesfelsőlokon az Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum, ahol azóta több száz moldvai csángó diák is lehetőséget kapott az anyanyelvű tanulásra és vallásgyakorlatra.

1996 - A moldvai Csángómagyarok Szövetsége Bákóba tette át székhelyét.

1999 - Létrejött a Szeret-Klézse Alapítvány, az első magyar civil szervezet, amit Bákó megyében jegyeztek be. Általuk megindult Klézsén hivatalosan is az iskolán kívüli oktatás, mivel a szülőknek az iskolában ezt nem engedélyezték, pár év múlva Petrás Incze János Tájmúzeum létesült.

2001 – Megkezdte működését a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási programja, amely fokozatosan épülve mára 25 településen 1600 moldvai csángó diák számára teremti meg iskolai, vagy iskolán kívüli keretek között a magyar nyelv tanulásának lehetőségét.

2001 - Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Jelentése megállapítja a csángók történelmileg magyar származását, kimondja, hogy nyelvük a magyar nyelv régies formája, kiemeli, hogy hagyományos kultúrájuk középkori elemeket őriz, s joguk van az anyanyelvi oktatásra és vallásgyakorlatra.

2002. augusztus - Létrejött a moldvai Neamţ megyei Roman városban, a Margareta Percă (Perka Margit), Mihai Percă (Perka Mihály) és Bogdan Ţurlui által alapított Szeret Kulturális Egyesület.

2002 és 2009 között: Több csángómagyar civil szervezet alakult. Létrejött a Via Spei Ifjúsági Szervezet, a Pusztinai Szent István Egyesület, valamint a „Fundatia Culturala Phoenix Faraoani Kulturális Egyesület”

2009. november 14. - Megszületik az első moldvai csángó rádió, mely interneten sugároz, a Csíkfalusi Csángó Rádió. Alapítója Lőrinc Cselesztin, egy csíkfalusi csángó fiatal. Címe: www.csangoradio.ro

Ez volna idáig a moldvai magyarság életfája, amire vigyázni kell, mert az emberiség egyik különleges és értékes hajtását hordozza.