|
Csángómagyar Cselekvési Terv
és a Csángók szervezése - 2000
A csángómagyar cselekvési terv
kidolgozásáért létrehívott találkozó résztvevoi 2000. november 3-5. között
tartották ülésüket a klézsei csángómagyar közösségi házban. A munkacsoport
tagjai:
Bartha András - MCSMSZ elnöke
Róka Szilvia - MCSMSZ alelnöke
Nistor Ilona - MCSMSZ kulturális felelose
Nistor Mihály - MCSMSZ tag - Pusztina
Ghiurca Valentin - MCSMSZ tag - Külsorekecsin
Szarka Mária - MCSMSZ tag - Külsorekecsin
Bilibók Jeno - MCSMSZ sajtóreferens
Farkas János - Via Spei elnöke
Pál Krisztián - Via Spei alelnöke
Duma András - Szeret-Klézse Alapítvány elnöke
Hegyeli Attila - Szeret-Klézse Alapítvány kuratóriumi tagja, tanár
Bogdán Melinda - Klézse, magyartanárno
Kotis Mihály - Szeret-Klézse Alapítvány kuratóriumi tagja
Borbáth Erzsébet - Domokos Pál Péter Alapítvány alelnöke
Deáky András - gyimesbükki ny. iskolaigazgató
Gergely István - csíksomlyói plébános
Berszán Lajos - Árpádházi Szent Erzsébet Líceum igazgatója
Szilágyi Zsolt - parlamenti képviselo, RMDSZ
Sántha Attila - író, szerkeszto
Dáné Tibor Kálmán - EMKE titkár, RMDSZ küldött - Kolozsvár
Ferenczes István - Székelyföld és a Moldvai Magyarság foszerkesztoje,
Domokos Pál Péter Alapítvány tiszteletbeli elnöke, költo
Pozsony Ferenc - kolozsvári egyetemi tanár, néprajzkutató, szakérto
Tánczos Vilmos - kolozsvári egyetemi tanár, néprajzkutató, szakérto
A munkacsoport munkálatai során kidolgozott egy konkrét cselekvési tervet,
amelyhez magunk is, illetve támogatóink is igazodhatnak. Elsodleges
alapelvként fogadtuk el azt, hogy a csángó kérdés megoldása kizárólag
Moldvában lehetséges, tehát intézményeink tevékenységét is itt kell
lebonyolítanunk. Ugyanakkor kijelentjük, hogy magunkat a magyar nemzet
részének tekintjük, számítunk a Kárpát-medence magyarságának segítségére.
Tisztelettel kérjük támogatóinkat, hogy ebben a munkában támogassanak,
illetve döntéseiknél vegyék figyelembe az alább leírt cselekvési tervet.
A munkacsoport a következo témák mentén dolgozta ki cselekvési tervét, mely
témák egy egységes koncepció részét képezik:
I. Civil szervezeteink muködése
II. Információs hálózat kiépítése
III. Oktatás
IV. Rendezvények
V. Gazdaság
VI. Egyház
VII. Kitelepedés/-ítés
I. Civil szervezeteink
működése
Jelenleg aktívan a következo három civil szervezet működik Moldvában:
Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (továbbiakban MCSMSZ)
Az MCSMSZ-t tíz évvel ezelott hozták létre Sepsiszentgyörgyön. Jelenleg több
mint 200 tagja van a különbözo moldvai csángó falvakban. Pusztinán és
Klézsén a Szervezetnek van önálló fiókszervezete is. Tagjaink a következo
falvakból vannak: Trunk, Lujzikalagor, Forrófalva, Gyoszén, Frumósza,
Nagypatak, Lészped, Magyarfalu, Szabófalva, Külsorekecsin, Szerbek, Somoska,
Csík, Bogdánfalva, Újfalu. Tagságunk bovítése elkerülhetetlen, megfelelo
infrastruktúra és személyzet megléte esetén ez meg fog történni. Az
MCSMSZ-nek ernyoszervezetként kell koordinálnia a többi moldvai magyar civil
szervezet muködését és kapcsolatát. Kérjük, hogy megkérdezése nélkül senki
ne döntsön a moldvai magyarság lényegi ügyeit érinto kérdésekben.
Via Spei Csángó Ifjúsági Szervezet (továbbiakban Via Spei)
A moldvai csángómagyarok fiataljainak összefogásával (jelenleg több mint 150
tagja van) 1999-ben alakult. A Szervezet biztosítja a közösségük iránti
felelosségérzet fejlesztését fiatal tagjainak.
A Szervezet a jövo záloga, tagjai azok a fiatalok, akik vállalják
magyarságukat, és utánpótlást biztosítanak az MCSMSZ számára. Központjuk
Bákóban muködik, önálló fiókszervezeteik muködnek: Klézsén, Forrófalván,
Pusztinán és Újfaluban.
Szeret-Klézse Alapítvány
Az Alapítvány 1999-ben jött létre Klézsén. Jelenleg egy közösségi házat
muködtet, illetve két szaktanár megkezdte ebben a házban a magyar nyelvi
oktatást.
A Szeret-Klézse Alapítvány tevékenységét és az általa kialakított közösségi
házat (teleházat) példa- és modellértékunek tartjuk. Folyamatos muködésével
mintát szolgáltat más csángó közösségek részére is, hozzájárulhat egy
többfunkciós (oktatási, muvelodési és gazdasági célokat követo)
teleház-hálózat létrehozásához a moldvai csángó falvakban. Folyamatban van
egy az Alapítvány tulajdonában levo vállalkozás bejegyzése. (Ennek leírását
l. a gazdasági fejezetben).
Mindhárom civil szervezet eddigi tevékenysége során bizonyította
létjogosultságát (a csángó ügy tematizálása és monitorizálása a román és
nemzetközi közvélemény elott, kapcsolattartás az anyaországi és nemzetközi
szervezetekkel, oktatási eredmények, helyi szervezetek fokozatos
megerosödése, rendezvények szervezése stb.).
Megegyeztünk abban, hogy a fenti civil szervezetek muködési feltételeit
biztosítanunk kell, e nélkül elképzelhetetlen bármilyen cselekvési terv
megvalósítása. A szervezetek jelenlegi vezetosége (elso ízben vezeti a
Szövetséget egy felkészült, fiatal csángómagyar értelmiségi gárda) garancia
arra, hogy a megfelelo erosítés esetén képesek legyenek a cselekvési terv
kivitelezésére, a támogatók, tagság bizalmának elnyerésére. Az elmúlt tíz
évben szakmailag megfeleloen kiképzett és hazatért csángó fiatal
értelmiségiek máris bekapcsolódtak a szervezeti munkába, de támogatás nélkül
nincs lehetoségük önmegvalósításukhoz és közösségük képviseléséhez. A
mindenkori román hatalmi szervek felé azt a határozott elvárást támasztjuk,
hogy bennünket magyar kisebbségnek tekintsenek, illetve kisebbségi jogainkat
biztosítsák. Az RMDSZ-t pedig felhatalmazzuk, hogy nevünkben ezeket a
jogokat képviselje a román politikai életben. Felkérjük, az RMDSZ Ügyvezeto
Elnökségét arra, hogy a legitim csángómagyar szervezetek javaslata alapján
nevezzen ki egy, a csángó ügyek koordinálásával megbízott személyt. Kérjük
ugyanakkor arra is, hogy a csángókat érinto kérdésekben ne döntsenek a
legitim moldvai érdekképviseleti szervezetek megkérdezése nélkül. Más
politikai pártokkal való együttmuködés feltételének tartjuk részünkrol a
csángó kérdés konstruktív megoldásának támogatását. Felkérjük
politikusainkat, hogy csak olyan pártokkal muködjenek együtt, akik
felhagynak az eddigi asszimilációs politikával. A megfogalmazott alapelv
alapján a csángómagyarok nem tekinthetoek külön nemzetként. Ilyen értelemben
az RMDSZ-t érdekképviseleti pártunknak tekintjük.
Felkérjük az EMKE Országos Elnökségét, hogy támogassa szervezeteink
kapcsolatépítését a hazai magyar szakmai civil szervezetekkel, az erdélyi
szórványban muködo közmuvelodési szervezetekkel, valamint a munkánkat
segíteni tudó határon túli intézményekkel.
Kérjük a mindenkori magyar kormány segítségét jelen cselekvési terv
megvalósításához. Javasoljuk, hogy a kormány intézményeiben dolgozó
csángó-referensek, tanácsadók kiválasztásakor konzultáljanak a moldvai
magyar szervezetek vezetoségével is.
A fenti szervezetek minimális muködéséhez nélkülözhetetlen:
MCSMSZ: - megfelelo székház és infrastruktúra biztosítása
Bákóban; - éves muködési költségek biztosítása (irodafenntartás);
alkalmazott személyzet tekintetében a következokre van feltétlen szükség:
elnök, ügyvezeto alelnök, könyvelo, titkár, sajtóreferens, jogtanácsos. A
felsoroltak közül háromnak állandó munkatársként kell dolgoznia, másik
hárommal pedig megbízásos szerzodés alapján (könyvelo és jogtanácsos
dolgozhat a két szervezetnek párhuzamosan); az MCSMSZ nyilvántartásainak
rendbetétele kell bekövetkezzen egy megfelelo adminisztratív hálózat
kiépítésével párhuzamosan.
Via Spei: - megfelelo székház és infrastruktúra
biztosítása Bákóban (összevontan az MCSMSZ székházzal); éves muködési
költségek biztosítása (irodafenntartás); alkalmazott személyzet tekintetében
a következokre van feltétlen szükség: elnök, ügyvezeto alelnök, könyvelo,
titkár, jogtanácsos. A felsoroltak közül egynek állandó munkatársként kell
dolgoznia, másik kettonek pedig megbízásos szerzodés alapján (könyvelo és
jogtanácsos dolgozhat a két szervezetnek párhuzamosan);
Szeret-Klézse Alapítvány: a Klézsén kialakított közösségi ház
(teleház) muködésének biztosítása, az építkezések befejezése (az oktatási
személyzeten kívül legalább két személy alkalmazása: éjjelior,
adminisztrátor); megfelelo infrastruktúra biztosítása; az elkezdett
tevékenységek, szolgáltatások anyagi fedezetének biztosítása.
II.
Információs hálózat kiépítése
Jelenleg nem létezik információs hálózat a moldvai csángó falvakban, amely
lehetové tenné híreink közvetítését, tevékenységeink népszerusítését,
tagjaink, az általunk képviselt közösségek tájékoztatását. A hiányosság
pótlását a következo lehetoségekben látjuk:
II. 1. Rádió létrehozása: meg kell találnunk azt a technikai, jogi, anyagi
lehetoséget, amely biztosítja minden moldvai csángó faluban az általunk
készített rádió-musorokat. (átfogó tervet dolgoz ki az MCSMSZ számára 2001.
jan. 1-ig Bilibók Jeno)
II. 2. Felkérjük a Duna Televíziót, a Magyar Televíziót, illetve az RTV
magyar nyelvu adásának szerkesztoségét, hogy rendszeresen kövessék a moldvai
csángó közösségeket érinto események alakulását, errol hírt adjanak.
Felajánljuk az MCSMSZ sajtószolgálatának segítségét munkájukban.
II. 3. Írott sajtó tekintetében: jelenleg három moldvai magyarsággal
foglakozó (róluk, illetve nekik szóló) lap van: Moldvai Magyarság
(Csíkszereda), Mi Magunkról (Klézse), Via Spei Press (ifjúsági közlöny,
Bákó). Ennek ellenére nem sikerült biztosítani a moldvai csángómagyarság
magyar információs ellátását. A terjesztés megkönnyítése céljából az MCSMSZ
egy katasztert hoz létre, adatai alapján kiépíti a megfelelo helyi
terjesztoket.
Meg kell alkotnunk egyrészt az MCSMSZ sajtószolgálatát (Bilibók Jeno), amely
begyujti a friss információkat és ezeket kezeli. Kiadunk egy Csángó
Értesítot, melyet a tagoknak rendszeresen kiküldünk. A Moldvai Magyarság
folyóirat jelleget kap, a Mi Magunkról marad klézsei helyi lap, míg a Via
Spei Press ifjúsági közlönyként muködik. Írott sajtóanyagot, amennyiben
moldvai falvakban is terjesztjük, kétnyelvure kell terveznünk.
II. 4. Létre kell hoznunk egy saját honlapot, de ugyanakkor az MCSMSZ
sajtószolgálata friss hírekkel jelentkezik különbözo internetes Web-lapokon.
Így a nemzetközi közvélemény elott is reprezentáljuk a moldvai magyarság
ügyét. A Web-lapokra fel kell kerülnie mindhárom nyomtatásban megjeleno
lapnak is. A honlap létrehozásához, folyamatos frissítéséhez
infrastruktúrára, illetve személyzetre van szükségünk.
II. 5. Teleházakat kell létrehoznunk megfelelo infrastruktúrával, hogy
hálózatként szolgálják az információk továbbítását.
III. OKTATÁS
Az elmúlt tíz évben a moldvai csángó gyerekek magyar nyelvu képzésének
egyetlen reális változata az volt, ha erdélyi vagy magyarországi iskolákban
tanultak. Voltak jó szándékú helyi kezdeményezések is, amelyek moldvai
csángó falvakban próbálták kielégíteni az ilyen irányú igényeket, de
hatékonyságuk a szakszerutlen képzés miatt minimális volt. Ezeket
helyettesítenünk kell a szakképzett pedagógusok által végzett oktatással. Az
erdélyi oktatási kísérletnek deklarált célja az volt, hogy egy csángómagyar
értelmiségi réteget felneveljen, azonban oktatáspolitikai tervezés hiányában
ez a képzési forma csak részben valósította meg a módszereiben is átgondolt
kituzött célt.
Az erdélyi és magyarországi iskolákban az anyanyelvi eloképzés és megfelelo
szelekció nélkül érkezo moldvai csángómagyar gyerekek számára az oktatási
nyelv, kulturális környezet hirtelen megváltozása óriási nehézséget
jelentett a beilleszkedésben és a versenyképes tudás megszerzésében. Az
eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek ilyen jellegu oktatása
számos nehezen megoldható pszicho-pedagógiai problémát támaszt. A
csíkszeredai József Attila Általános iskolában a pedagógusok megfelelo
szakmai, erkölcsi és anyagi támogatás nélkül 1990-2000 között összesen 171
moldvai csángómagyar gyermeket tanítottak meg magyar nyelven írni, olvasni,
készítettek fel a szakmai, szakközépiskolai vagy elméleti oktatásra. Ez az
oktatási forma hiányosságai ellenére lehetové tette azt, hogy a szakképzett
csángó fiatalok (megfelelo támogatással) most hozzájárulhassanak a kibocsátó
moldvai csángó közösségeik megerosítéséhez, érdekvédelmi szervezeteik
irányításához, az anyanyelvi oktatás elindításához szüloföldjükön. Ez az
oktatási forma nem tekintheto a moldvai csángó oktatás végleges
megoldásának.
Miután a csíkszeredai József Attila általános iskolában megszunt a moldvai
csángómagyar gyermekek oktatása, az ott szerzett elozetes tapasztalatok
teljes mellozésével indult be Gyimesfelsolokon 1999-ben a moldvaiak magyar
nyelvu képzése általános iskolai és középiskolai szinten. Úgy véljük, hogy
nincs szükség túldimenzionált moldvai csángómagyar oktatási központra sem
Gyimesfelsolokon sem máshol. Az oda már beiratkozott diákoknak biztosítani
kell a versenyképes tudás megszerzésének lehetoségét, oldani kell az
iskolaközpont zártságát, sajátos program keretén belül biztosítani kell
felzárkóztatásukat, szabad pályaválasztásukat és felkészítésüket a
továbbtanulásra.
Ellenjavallt, hogy magyar nyelvu eloképzés nélkül a moldvai csángómagyar
gyermekeket cikluszáró/végzos általános vagy középiskolai osztályokba
irányítsák. Javasoljuk, hogy Gyimesfelsolokon (olyan esetekben, amikor nem
részesültek szülofalujukban alternatív magyar nyelvi eloképzésben) elozze
meg az általános iskolai képzésüket anyanyelvi elokészíto traning. 12
évesnél kisebb korú gyerekeket nem szabad családjától elszakítani. Úgy
véljük, hogy az anyanyelvi oktatás bevezetésének vannak más reális esélyei
és módozatai a moldvai csángó falvakban. Ennek eddig két formája
körvonalazódott.
1. Az egyik lehetoség, hogy a szülok jogos kérelmét továbbra is
képviselve bevezessük a helyi román oktatási rendszerbe a magyar nyelv
tanítását. 2. A másik alternatíva lehet a magánoktatási forma. Létre
kell hoznunk a moldvai csángómagyar falvakban olyan közösségi házakat
(teleházakat), amelyek otthont adnak a moldvai csángómagyar szervezetek
irányítása alatt muködo kiegészíto oktatási formáknak. A klézsei
kezdeményezés pozitív tapasztalatai azt bizonyítják, hogy jogosult egy ilyen
oktatási hálózat létrehozása Moldvában. Határozott igény van a
klézseihez hasonló teleház létrehozására Pusztinán, Külsorekecsinben,
Forrófalván, Lészpeden, Somoskán, Magyarfaluban, Gyoszénben,
Lujzikalagorban. Ezen falvak némelyikében már képzett pedagógusok élnek és
létezik szüloi igény a magyar nyelv oktatására.
Elonyei:
tömegessé válik a magyar nyelv oktatása; megoldható a magyar nyelvi
eloképzés; a gyerekek szelekciója az erdélyi továbbtanulásra ellenorizhetové
válik; pszicho-pedagógiai szempontból elonyösebb forma; erosíti
szüloföldjükhöz való kötodésüket; minden kisgyerek számára pótolhatatlan a
családi környezet, ebben a helyi képzési formában nem szakítjuk el oket
családjuktól; csökkentené az óriási anyagi költségeket, lehetové tenné a
meglévo keretek célszerubb felhasználását.
(Pl. 70 gyerek székelyföldi magyar nyelvu alapképzésének költségeibol
Moldvában a közösségi házak rendszerében több mint ezer diákot tudunk magyar
nyelvi eloképzésben részesíteni, ugyanakkor az otthon tartózkodó gyerekeknek
nem kell fizetnünk szállási és étkezési költségeit.)
A helybeli magyar nyelvi eloképzés után a gyerekek saját képességeik,
érdeklodésük és felkészültségük függvényében szabadon megválaszthatják, hogy
hol és milyen nyelven folytatják tanulmányaikat. Ezekbe a közösségi házakba
biztosítanunk kell olyan értelmiségi fiatalok alkalmazását, akik vállalják
ezt az elokészíto oktatást (elsosorban a csángómagyar származású, Erdélyben
vagy Magyarországon végzett pedagógusokra gondolunk), akik majd segítik a
diákokat döntéseik meghozatalában.
Azoknak a tanulóknak, akik a helyi elokészíto után Erdélybe mennek tanulni,
biztosítanunk kell a tanulásukhoz szükséges anyagi és pedagógiai
feltételeket. Ebben kérjük a Domokos Pál Péter Alapítvány további
folyamatos segítségét, illetve felkérjük annak önzetlen támogatóit,
hogy biztosítsák rendszeres tevékenységét.
IV.
RENDEZVÉNYEK
A munkacsoport elhatározta, hogy Erdély különbözo helységeiben minden évben
azonos napon megszervezi a Csángó Nap címu rendezvénysorozatot. Elsorendu
célnak tekinti az erdélyi és a moldvai magyarság együttmuködésének,
segítségnyújtásának kialakítását.
A Moldvában szervezett rendezvények támogatásának elonyben részesítjük.
Szükségesnek tartjuk a rendezvények nyitottságát, a helyi polgármesterek,
egyházi személyek meghívását, évente egy-egy nyitott nap szervezését a
csángó falvakban. A résztvevok ezeken a rendezvényeken kapjanak pontos
információkat (szórólapokat, fénymásolatokat, tanácsokat).
Fontosnak tartjuk olyan tapasztalatcsere jellegu találkozók szervezését a
helyi polgármesterek és tanácsosok számára Erdélyben és Magyarországon,
amelyek elosegítik a tapasztalatok kicserélését, hozzájárulnak a moldvai
régió gazdasági, oktatási és muvelodési fejlesztéséhez.
A kialakuló közösségi házakban folyamatosan meg kell szerveznünk a
népfoiskolákat is, hiszen a felnottek oktatása is égeto feladat.
Szükségesnek tartjuk a csíksomlyói búcsún részt venni szándékozó moldvai
csángók kiutazásának megszervezését évente. Ezt a helyi szervezetek
összehangolt munkával szeretnék megvalósítani.
V.
GAZDASÁG
A munkacsoport tagjai a következo alapelvek, eszközök, illetve konkrét
javaslatok alapján szeretné a csángó gazdasági érdekképviseletet
felvállalni:
V. 1. ALAPELVEK, CÉLOK
- A moldvai csángómagyaroknak szüloföldjükön kell megélhetési, megmaradási
feltételeket biztosítani.
- Meg kell állítanunk az elszegényedést
- Pozitív motivációt kell kialakítanunk a magyarságtudat megorzéséhez
- Disszimiláció támogatása (a már asszimilálódottak visszatérése a magyar
nemzethez)
- Piacképes szakember-ellátottságot kell biztosítani
- Elo kell segíteni a társadalmi presztízs kialakulását a csángómagyarok
körében
- Támogatnunk kell a helyi közösségeket a másság elfogadásában, a tolerancia
erosítésében
V. 2. ESZKÖZÖK
- Kisvállalkozások és családi vállalkozások beindítása és erosítése
- A civil szervezetek gazdasági hátterét biztosító vállalkozások létrehozása
és megerosítése
- a csángóföldön kívüli toke idetelepítésének elosegítése
- gazdasági alapokra helyezett együttmuködés kezdeményezése a helyi
polgármesteri hivatalokkal/tanácsokkal/civil szervezetekkel
- helyi igényeket kielégíto szolgáltatások biztosítása
- gazdasági tanácsadás megszervezése, gazdakörök muködtetése, gazdasági
pályázatok szakmai háttrének biztosítása
- csámgómagyar szakemberek képzése, szakértok továbbképzése
V. 3. KONKRÉT ELKÉPZELÉSEK
KLÉZSE:
A Szeret-Klézse Alapítvány mellett muködo KFT által kezdeményezett
tevékenységek: asztalos muhely, pékség, mezogazdasági géppark
létrehozásának, helyi népmuvészeti termékek eloállításának és
forgalmazásának támogatása; munkaero-közvetítés; faluturizmus kiépítése;
utas szállítás, illetve postaszolgálat.
Feleloséget vállalnak a konkrét tervek kidolgozásáért: HEGYELI ATTILA, DUMA
ANDRAS, KOTIS MIHÁLY
Határido: 2000. dec. 1.
A helyi vállalkozók támogatásának megszervezése:
Vállalja: DUMA ANDRAS, KOTIS MIHÁLY, HEGYELI ATTILA
Határido: 2001. jan. 1
PUSZTINA:
Deszkavágó kisüzem létrehazása, asztalos muhely fejlesztése. Felelos: BARTHA
ANDRÁS
Határido: 2001. jan. 1
Pékség, malom, tejfeldolgozó, gyapjúfésülo létrehozása.
Felelos: NISTOR MIHAI
Határido: 2001. jan. 1
Utasszállító vállalkozás létrehozása (Pusztina -- Bakó, Pusztina - Moinest,
Pusztina - Budapest)
Felelos: BARTHA ANDRÁS, NISTOR MIHAI
GYIMESBÜKK:
Turisztikai bázis kiépítése és tovább fejlesztése.
Felelos: DEÁKY ANDRÁS
Határido: 2001. jan. 1.
TRUNK:
gombatenyészet létesítése
Felelos: RÓKA SZILVIA
Határido: 2001. jan. 1.
Fontos feladat további helyi gazdasági lehetoségek felmérése, kontakt
emberek keresése olyan vállalkozásokban is, mint pl. autószerelés,
kovácsmuhely, Internet kávézó, sertéstenyésztés, az autentikus népzene és
díszítomuvészet népszerusítése stb.
A felelosök vállalják, hogy a terveket írásban elkészítik, leadják, január
folyamán összesítik és megtárgyalják.
Mindezek kivitelezéséhez szakemberek segítségére van szükségünk.
VI.
EGYHÁZ
Nyíltságot várunk el saját egyházmegyéink vezetoi részérol az együttmuködés
reményével. Szándékunk továbbra is kérni püspökségünktol (Iasi) az
alternatív magyar nyelvu misét. Ennek elérése érdekében aláírásgyujtést
fogunk kezdeményezni.
Tekintettel arra, hogy a római katolikus egyháznak megtartó szerepe volt és
van a magyar nemzet fennmaradásában, felkérjük tisztelt magyar püspökeinket
arra, hogy határozottan emeljék fel szavukat a csángómagyarok sorsának
jobbítása érdekében.
VII.
KITELEPEDÉS/-ÍTÉS
Olyan átfogó tervet dolgoztunk ki, amelynek megvalósítása esetén, reméljük,
az elvándorlás csökken, illetve megszunik. Ehhez mielobbi szükség van arra,
hogy mind gazdaságilag, mind pedig az oktatás, a kultúra területén fejlodés
történjen.
A gazdasági fellendülés, a családi és kisvállalkozások támogatása a csángó
falvakban nagyon hozzájárulhat ahhoz, hogy az elvándorlás legfobb kiváltó
okának - az elszegényedés - hatását csökkenteni lehessen. Támogatnunk kell
anyagilag, erkölcsileg, politikailag azon hazatelepülo csángó fiatalokat,
akik vállalkozni szeretnének, vagy közösségük fejlesztését, megtartását
célzó intézményeket szeretnének építeni. Szorgalmazzuk, hogy azon
csángómagyar személyek vagy családok, akik az elvándorlás mellett döntenek,
olyan környezetbe kerüljenek, ahol identitásukat konfliktusok nélkül meg
tudják élni, és (az MCSMSZ programjaival összhangban) megtarthatják,
megerosíthetik magyar kultúrájukat, ezáltal erosítvén a nemzetet, amelyhez
tartoznak.
ALÁÍRÁSOK:
P.H.
MCSMSZ Via Spei Szeret-Klézse Alapítvány
Klézsén, 2000. november 5. |
